Az oldal tölt...

Keresés

Legújabb cikkek

Támogató

Fazekas

Szabványok

Valid XHTML 1.0 Strict

Valid CSS!

Szerkesztő
Kategória: Definíció Évfolyam: Bármely
Kulcsszó: Kölcsönös indukció Lektorálás: Nem lektorált

Kölcsönös indukció

Ha egy tekercsben változik az áram erőssége és az általa gerjesztett mágneses mező egy része behatol egy másik tekercsbe, az abban elektromos feszültséget indukál. A két tekercs elektromágneses kapcsolatát jellemzi a kölcsönös indukciós együttható. Az első (primer) tekercs által létrehozott mágneses fluxus a gerjesztési törvény szerint arányos a benne folyó áram I_1 erősségével, s így a második (szekunder) tekercsen áthaladó része is. Az indukció törvénye szerint viszont a második tekercsben keletkező U_{i2} feszültség arányos a tekercs belsejében levő fluxusváltozás sebességével, így közvetve az első tekercs áramerősségváltozási sebességével: U_{i2}=L_{12}\frac{\Delta I}{\Delta t}. Az L_{12} arányossági tényező neve: kölcsönös induktivitás (kölcsönös indukciós együttható). Értéke vákuumban cska a két tekercs egymáshoz viszonyított helyzetétől, geometriai adataitól függ. Minél nagyobb L_{12} értéke, a két vezetőkör között annál nagyobb a csatolás.

Az induktivitás egysége a \frac{Vs}{A}, neve henry, jele: H.

Eszerint egységnyi az induktivitása annak a rendszernek, amelynek egyik vezetékében egy másodperc alatt végbemenő 1A áramerősség változás a másik vezetékben 1V feszültséget hoz létre.
Főgombok VisszaElőreFrissítHibát találtál? Jelentsd!NyomtatMutat