Az oldal tölt...

Keresés

Legújabb cikkek

Támogató

Fazekas

Szabványok

Valid XHTML 1.0 Strict

Valid CSS!

Szerkesztő
Kategória: Cikk - Törvény - Törvény Évfolyam: 10.
Kulcsszó: Gázok egyéb állapotváltozása Lektorálás: Nem lektorált

Dalton törvénye

John Dalton(1776-1844) empirikus törvényét 1801-ben állította fel mérései alapján. A törvény feltételezi, hogy a gáz részecskéi nem lépnek reakcióba egymással és a részecskék közötti távolsághoz képest a részecskék mérete elhanyagolható. Nagy nyomású reális gázok esetében a részeszkék közelsége miatt fellépő erők miatt nagy eltérés mutatkozik Dalton törvényéhez képest.
A törvényt az egyetemes gáztörvény (pV = nRT ) átrendezett alakja segítségével p_i = n_i \cdot \frac {RT}{V} is igazolhatjuk szintén ideális gázok esetére.
Mivel a gázelegy részeiparciális nyomásának összege: \sum p_i = \sum (n_i \cdot \frac {RT}{V}) = n_{elegy} \cdot \frac {RT}{V} = P_{elegy}, azaz a gázelegy nyomása. Ezzel az állítást beláttuk.
Ezzel a módszerrel meghatározhatjuk gázok mólarányát a nyomásaik arányának ismeretében.(lásd a korábban levezetett képletek)
A törvény általánosabban is kimondhatjuk ha nem a parciális nyomások, hanem a különböző térfogatú és nyomású ideális gázok V_{elegy} térfogatú edénybe történő elegyítésének esetére ha a hőmérseklet a különböző gázok esetében megegyezik és állandó. Ez lényegében a Boyle-Mariotte-törvény általánosítása is egyben. Azaz: P_{elegy} = V_{elegy} \cdot \sum \frac {p_i}{V_i}
Főgombok VisszaElőreFrissítHibát találtál? Jelentsd!NyomtatMutat