248
248
Kategória: |
Definíció
|
Évfolyam: |
9. |
Kulcsszó: |
Fázisdiagram |
Lektorálás: |
Nem lektorált |
Fázisdiagram
Egy anyag fázisdiagramja az adott anyag halmazállapotait ábrázolja egy p-T diagramon.
![F+Sz=k+2 F+Sz=k+2](libraries/modulok/latexesszoveg/media/latex/494841bcfc9d7dbd9580f5ef15978791.png)
, ahol
![F F](libraries/modulok/latexesszoveg/media/latex/800618943025315f869e4e1f09471012.png)
a fázisok száma,
![Sz Sz](libraries/modulok/latexesszoveg/media/latex/3c238f8339a83e0e56a9551f2bafdc68.png)
a szabadsági fokoké,
![k k](libraries/modulok/latexesszoveg/media/latex/8ce4b16b22b58894aa86c421e8759df3.png)
pedig a kémiailag tiszta, egynemű anyagoké.
Az egyenlet megértését segítheti a következő példa: a víz esetén a kémiailag tiszta, egynemű anyaghalmazok száma egy, a víz. A gőznyomás görbén(cseppfolyós-gőz) megváltoztathatjuk a nyomást vagy a hőmérsékletet, mivel a másik állapotjelző egyidejű változtatásával fenntarthatjuk a két fázist, de egymástól függetlenül nem változtathatjuk őket, ezért a szabadsági fokok száma 1. Mivel két fázis van, így az egyenlet teljesül(1+2=3).
A legnagyobb hőmérséklet, ami esetén egy anyag még cseppfolyós lehet, a kritikus hőmérséklet. Ez alatt a légnemű fázist gőznek, e fölött gáznak nevezzük.
Az ábra a Horváth Miklós által készített lexikon része(http://www.freeweb.hu/hmika/Vilag.htm).
A három görbe a hármasponton találkozik, ahol egyszerre van jelen a szilárd, a cseppfolyós és a gőz fázis.